Kiegyenlítő számítások
A földmérők idejük nagy részében méréseket végeznek. A mérések eredményeit különböző célokra felhasználják. Ezeket a mérési eredményeket hibák terhelik. Mérési eredmények hibája a mérési eredmény és a mérés tárgyára vonatkozó hibátlan érték különbsége. A hibátlan érték az esetek nagy részében nem ismert, így a hiba értékét sem ismerjük. A hibák mérési képességeink és mérőeszközeink tökéletlenségéből, valamint a különböző külső körülményekből származnak.
Jellegük szerint megkülönböztetünk durva, szabályos és szabálytalan (véletlen) hibát.
Durva hibának minősül, az olyan nagy értékű hiba, amely túllépi mérés pontosságától megkövetelhető határt. Ezek kiszűrése nagyon fontos, mert az ilyen hibával terhelt mérési eredményt számításainkban nem használhatjuk fel.
Szabályos hibák általában abból adódnak, hogy valamilyen fizikai, vagy geometriai törvényszerűséget figyelmen kívül hagyunk. Bizonyos rendszerességgel, meghatározott előjellel befolyásolják mérési eredményeinket.
Szabálytalan hibának tekintjük mindazokat a hibákat, amelyek az előző két csoportba nem sorolhatók. Értéküket előjelre és nagyságra is rendszertelenül változtatják. A szabálytalan hibák elkerülhetetlenek, méréseinket mindig terhelik. A különböző jellegű hibák közötti határvonal megállapítása sok esetben nem egyértelmű, ezért a figyelembe nem vett szabályos hibákat az eredmények feldolgozásakor szabálytalan hibaként vesszük figyelembe. A kiegyenlítő számítás a szabálytalan hibákkal terhelt mérési eredményekkel foglalkozik.
A kiegyenlítő számítások a geodéták által végzett mérések matematikai feldolgozásának alapvető módszere. Számítási módszer a mérési eredmények legvalószínűbb értékének és megbízhatóságának meghatározására.
A földmérők munkájában a fent említett számítások megfelelő alkalmazása hasonlóan fontos feladat, mint a precíz mérések elvégzése.